Részletek
Pilisvörösvár (németül: Werischwar) város Pest megyében, a Pilisvörösvári járás székhelye, Budapesttől 18 km-re északnyugatra, a 10-es út és a Budapest–Esztergom-vasútvonal mentén. A városban lakik – arányait tekintve – hazánk jelenlegi egyik legnagyobb lélekszámú német kisebbsége. 2011-ben a népszámlálási adatok alapján a 13 667 lakosból 3 804 fő – tehát a teljes népesség megközelítőleg 28%-a – a német nemzetiségi közösség tagjának vallotta magát.
Pilisvörösvár a Pilisi- vagy Pilisvörösvári-medence nyugati felében terül el, az Aranyhegyi-patak és mellékágai vízgyűjtő területét alkotó hosszanti völgy mentén futó fontos közlekedési útvonal mentén létesült. A város területének déli fele az Aranyhegyi-patak, a középső része a Házi-réti-patak vízgyűjtő területéhez tartozik (a kettő között lényegében a 10-es főút vonala képezi a vízválasztót), a legészakabbi részek mezőgazdasági területei pedig a Határ-réti-árok vízgyűjtő területének részét képezik. Területe 4222 katasztrális hold, nyugati részén a Zajnát-hegyek 300-350 méter körüli magaslatai emelkednek, itt található a város legmagasabb pontja. A környék jellemző alapkőzete a dachsteini mészkő és a dolomit, emiatt a város határa folyó- és forrásvizekben is igen szegény, mert a dolomit majdnem teljesen elnyeli a ráhulló csapadékvizet. Néhány kisebb tó található itt, ezek többsége a 20. század első felében itt zajlott barnakőszén-bányászat következtében alakult ki. A vidék éghajlatában a hegyvidéki és az alföldi éghajlati hatások is érvényesülnek.
Pilisvörösvár a Pilisi- vagy Pilisvörösvári-medence nyugati felében terül el, az Aranyhegyi-patak és mellékágai vízgyűjtő területét alkotó hosszanti völgy mentén futó fontos közlekedési útvonal mentén létesült. A város területének déli fele az Aranyhegyi-patak, a középső része a Házi-réti-patak vízgyűjtő területéhez tartozik (a kettő között lényegében a 10-es főút vonala képezi a vízválasztót), a legészakabbi részek mezőgazdasági területei pedig a Határ-réti-árok vízgyűjtő területének részét képezik. Területe 4222 katasztrális hold, nyugati részén a Zajnát-hegyek 300-350 méter körüli magaslatai emelkednek, itt található a város legmagasabb pontja. A környék jellemző alapkőzete a dachsteini mészkő és a dolomit, emiatt a város határa folyó- és forrásvizekben is igen szegény, mert a dolomit majdnem teljesen elnyeli a ráhulló csapadékvizet. Néhány kisebb tó található itt, ezek többsége a 20. század első felében itt zajlott barnakőszén-bányászat következtében alakult ki. A vidék éghajlatában a hegyvidéki és az alföldi éghajlati hatások is érvényesülnek.
Adatok
Kiadó
Magyar Térképház Kft.
ISBN
9789633421543
Arukereso.hu Szállítási Költség
990-től
Raktárkészlet
500 db
Cikkszám
pilisvorosvar-terkep-borito-1